A csehszlovák-magyar lakosságcsere főbb eseményeinek kronológiája 1950 1950. január 6. Az SZLKP KB Elnöksége 26 pontból álló határozatot fogad el a magyar kisebbség tényleges egyenjogúsításáról, amely szorgalmazza többek között a hazatért deportáltak megfelelő elhelyezését s a vagyonukat elveszítettek kártérítését, a nemzeti bizottságok magyarokkal való kiegészítését, a hirdetmények kétnyelvű közzétételét, a magyar tanítók utánpótlásának biztosítását, a reszlovakizáltak Csemadok-tagságának engedélyezését, az Új Szó példányszámának növelését s magyar falujáró színház létrehozását. 1950. január 28. A Csemadokot felveszik a Szlovák Nemzeti Frontba, elnökét, Lőrincz Gyulát pedig kooptálják annak Elnökségébe. 1950. március 1. A II. világháború utáni első népszámlálást tartják Csehszlovákiában. Szlovákia 3 442 317 lakosából mindössze 354 532 fő, az összlakosság 10,3%-a vallja magát magyar nemzetiségűnek, a reszlovakizáltak jelentős része még szlováknak jelentkezik. A magukat magyarnak vallók száma 1961-ben 518 782-re (12,4%), majd 1970-ben 552 006-ra (12,2%) emelkedik.   Forrás: Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség jogfosztottságának évei. Kronológiai áttekintés.   << 1945 << 1946 << 1947 << 1948 << 1949