|
A szlovákiai magyarok jogfosztását, elűzését és kitelepítését megalapozó Benes-dekrétumok és pozsonyi döntések még ma is politikai manipuláció tárgyai lehetnek; ennek kapcsán felelőtlen politikai handabandázás folyhat napjainkban is - mutattak rá a tanácskozáson. Ennek egyik oka, hogy a tisztánlátáshoz alapvető források hiányoznak; a történészeknek e tekintetben még rengeteg a tennivalójuk. Emiatt a lakossági emlékezetben a feldolgozás elakadt a gyász momentumánál; az évfordulóról való megemlékezések is többnyire szegregáltan, a másik nemzet kollektív emlékezetéről tudomást nem véve zajlanak. Stefan Sutaj szlovák akadémikus szerint sem a szlovák, sem a magyar társadalom és politika nincs felkészülve még a múlt örökségével való őszinte szembesülésre. Elképzelhetetlennek mondta, hogy a szlovák társadalom jelenleg megbánást tanúsítson a 60 évvel ezelőtt történtek miatt. - Ha az emberek tájékozottabbak lesznek a történelemről, az majd a politikusok megnyilatkozásait is módosíthatja - tette hozzá.
Mint többen - így Sutaj és Szarka László - utaltak rá, a kitelepítések megítélésében a két országban jelentős különbségek mutatkoznak. Szlovákiában ezt sokan a két ország megegyezésén alapuló történelmi igazságtételének, területek visszaszerzésének tekintik, míg nálunk kollektív megtorlásnak, jogtalan kisemmizésnek és igazságtalan üldöztetésnek. A kollektív megbocsátás hiányzó láncszeme nélkül nem juthatunk tovább a magyar- szlovák történelmi együttélésben - hangzott el.
A történészek egyetértettek abban is, hogy a kitelepítésekhez nemzetközi és csehszlovák belső problémák vezettek és nagy szerepet játszott a döntésekben a szlovák nacionalizmus. Ennek kapcsán Helena Nosková cseh történész elmondta, hogy a Szovjetuniónak Csehszlovákia helyreállítása érdekében állt, az erős Magyarország viszont nem. Főleg az emigráns cseh politika akart a föderális elrendeződést az újjáalakuló csehszlovák államban és magyarok kitelepítését mintegy fájdalomdíjnak szánták a nagyobb autonómiára vágyó szlovákok számára. Végül is azonban radikális egyoldalú megoldási elképzeléseihez Csehszlovákia nem kapott nemzetközi jóváhagyást, ezért maradhatott meg szülőföldjén az ottani magyarság nagyobbik fele.
Az a magyar részről ritkán tárgyalt körülmény, hogy hozzávetőleg 400 ezer felvidéki magyar jelentkezett . |
